2022. január 1-től a 25. életévét be nem töltött fiatal csökkentheti az összevont adóalapját a 25 év alatti fiatalok kedvezményével (a továbbiakban: fiatalok kedvezménye).

Röviden

Kinek: 25 év alattiaknak jár

Mikor: azokra a hónapokra, amikor még nem töltötték be a 25 évet

Mennyi: 2025-ben 656 785 Ft (előző júliusi átlagkereset) adóalap csökkentés, ami 98 518 forinttal csökkentheti a fizetendő adót

Milyen kedvezménnyel nem lehet kombinálni: fiatal házas, 30 év alatti anyák, NÉTAK

Megosztható mással: nem

Átalányadózó egyéni vállalkozó igénybe veheti: igen

Hosszabban:

A kedvezmény alapja

A fiatalok kedvezménye a törvényi előírások szerint a jogosultsági hónapokban megszerzett alábbi jövedelmekre érvényesíthető:

· a bérnek minősülő és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre, ilyenek különösen:

· az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül például a átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem,

A kedvezmény kizárólag a jogosultsági hónapban megszerzett jövedelemre érvényesíthető. Ha a jogosultságod év közben megszűnik és a kedvezménykeretét nem tudtad érvényesíteni maradéktalanul a jogosultsági hónapokban megszerzett jövedelmedre, akkor nincs lehetőség arra, hogy a fennmaradó részt a többi hónapban megszerzett jövedelmére érvényesítsd.

Ha a jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

A kedvezmény mértéke

havi összege 2025-ban 636 700 forint, ami 95 505 forinttal csökkentheti a fizetendő adót.

Időtartam

Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a 25. életéved nem töltötted be, utoljára pedig a 25. életév betöltésének hónapja.

Érvényesítés

Ha jogosult vagy fiatalok kedvezményére, akkor azt év közben a munkáltató, kifizető mindaddig automatikusan figyelembe veszi, amíg annak részben vagy egészben történő mellőzéséről nem teszel nyilatkozatot.

További részeletek itt.

Röviden

Kinek: négy gyermeket nevelő nőknek

Mikor: ha éppen neveli a négy gyermeket, vagy hosszan (12 év) nevelte

Mennyi: korlátlan

Milyen kedvezménnyel nem lehet kombinálni: mivel korlátlan, minden más kedvezményt értelmetlenné tesz, kivéve a családi kedvezmény, amit járulékkedvezménnyé lehet alakítani

Megosztható mással: nem

Átalányadózó egyéni vállalkozó igénybe veheti: igen

Hosszabban:

Jogosultság

Négy vagy több gyermeket nevelő anya (a továbbiakban: NÉTAK-os anya) az a

nő, aki vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőként az általa nevelt gyermek után

a) családi pótlékra jogosult, vagy

b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven

keresztül fennállt,

c) a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.

Például NÉTAK-os anya az a nő, aki:

· saját háztartásában neveli a 3, 6, 9, 12 éves gyermekeit,

· négy gyermeket szült, ebből hármat felnevelt (már felnőttek), egy elhunyt,

· öt gyermeket szült, férjétől elvált, amikor a két legidősebb gyermek 16 és

· 14 éves volt, és a három fiatalabb gyermek az anyánál maradt, a két idősebb pedig az apához került,

· három gyermeket szült és nevel, nevelt (a legidősebb dolgozik, elköltözött otthonról, a középső egyetemista, a harmadik középiskolába jár) és korábban örökbe fogadott egy 3 éves kislányt, aki 22 évesen költözött el az anyai házból.

Nem tekinthető NÉTAK-os anyának az a nő, aki például

· négy gyermeket szült, de váláskor az apához került a 10 éves kislánya,

· a második férjével közösen nevel négy gyermeket, akik közül kettő a sajátja, kettő a férjéé.

Időtartam

A NÉTAK azokra a hónapokra vehető igénybe, amelyekben a jogosultság fennáll. A jogosultság teljes hónapra vonatkozik, azaz ha egy adott hónapban akár csak egy napig is NÉTAK-os anyának számítasz, akkor a teljes hónapra érvényesítheted a kedvezményt.

A jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amelyben először vagy tekinthető NÉTAK-os anyának. Például, ha egy édesanya három gyermeket nevel, és áprilisban megszüli a negyedik gyermekét, akkor a jogosultság kezdete: április 1.

Megszűnik a jogosultság annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben az édesanya utoljára tekinthető NÉTAK-os anyának. Például, ha a szülők saját háztartásukban nevelik a 3, 6, 9, 12 éves gyermekeiket, majd elválnak májusban és az apához kerül a 6 éves gyermek. Ekkor az édesanya május 31-ig jogosult a kedvezményre.

Ha kedvezményre való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni. Például egy anya őstermelők családi gazdaságának a tagja. Áprilisban megszüli a negyedik gyermekét, azaz ettől a hónaptól NÉTAK-os édesanya. Mivel a jövedelmét év végén lehet megállapítani, így ekkor a megszerzett jövedelem 3/12 – január-március hónapokra eső – része adóköteles, a fennmaradó 9/12 – áprilisdecember hónapokra eső – rész a NÉTAK alapját képezi, így adómentes.

A kedvezmény alapja

A NÉTAK a következő jövedelmekre érvényesíthető.

· A bér- és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre

· Az önálló tevékenységből származó jövedelmekre , például a átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelemre.

A kedvezmény mértéke

Nincs felső összeghatár, azaz nem kell személyi jövedelemadót fizetni a kedvezmény alapját képező jövedelmek után.

További információ itt.

Röviden

Kinek: 30 év alatti anyáknak, akik 2022 dec 31 után szülnek (bonyolultabb ennél, lsd. lent)

Mikor: 30 éves kor alatt

Mennyi: 2025-ben 656 785 Ft (előző évi átlagkereset) adóalap csökkentés, ami 98 518 forinttal csökkentheti a fizetendő adót

Milyen kedvezménnyel nem lehet kombinálni: 25 év alatti, fiatal házas, személyi, NÉTAK

Megosztható mással: nem

Átalányadózó egyéni vállalkozó igénybe veheti: igen

Hosszabban:

Jogosultság

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 25. életévét betöltött fiatal anya, aki családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

· az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy

· az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerint magzatra tekintettel

Fiatal anya az a nő, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.

Az a 25. életévét betöltött fiatal anya is érvényesítheti 2023. január 1-től a 30 év alatti anyák kedvezményét, aki magzatra tekintettel 2023 előtt vált jogosulttá a családi kedvezményre, a gyermek 2023-ban születik meg, a 30. életévének betöltését megelőző napig.

A kedvezmény tehát abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére, magzatra tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg. Magzat után abban az esetben is megilleti a kedvezmény a fiatal anyát, ha 2022-ben vált jogosulttá családi kedvezményre és a gyermeke 2023-ban születik meg, a 30. életéve betöltését megelőző napig.

A jogosultság megnyílhat, ha 2022. december 31-t követően:

· várandóssága eléri a 91. napot,

· gyermeke születik,

· gyermeket fogad örökbe.

A kedvezményre jogosult a fiatal anya 2023-ban például, ha:

· február 8-án betölti a várandósság 91. napját, vagy

· március 15-én megszüli a második gyermekét, vagy

· augusztus 6-án örökbe fogadja a férje gyermekét,

mindhárom esetben elmúlt 25 éves és legkorábban ezen eseményeket követően tölti be a 30. életévét.

Nem jogosult a kedvezményre az anya 2023-ban például, ha

· 23 évesen szül,

· egy 2 és egy 4 éves gyermeket nevel,

· 2022. márciusban tölti be a fogantatás 91. napját és 2022 decemberében szüli meg gyermekét

A kedvezmény mértéke

2025-ben a kedvezmény összege jogosultsági hónaponként 636 700forint, ami 95 505 forint adómegtakarítást jelent.

A kedvezmény alapja

A 30 év alatti anyák kedvezménye a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), alábbi jövedelmekre érvényesíthető:

· a bérnek minősülő és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre, ilyenek különösen:

· Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül például az átalányban megállapított jövedelemedre,

Időszak

Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére, illetve a magzatra tekintettel fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap.

A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

Például, ha

· a 26 éves nő 2023. április 4-én éri el a várandósság 91. napját, akkor a jogosultsága áprilistól kezdődően fennáll,

· az édesanya 2023. január 8-án gyermeket szül és 2023 március 8-án betölti a 30. életévét, akkor a kedvezményre 2023 januárjától decemberig jogosult,

· ha a 24 éves édesanya 2023 márciusban megszüli a második gyermekét és augusztus 5-én betölti a 25. életévét, akkor augusztus 31-ig a 25 év alatti fiatalok kedvezményére jogosult, szeptembertől pedig a 30 év alatti anyák kedvezményére.

A kedvezmény érvényesítése

A kedvezmény év közben és év végén a személyijövedelemadó-bevallásban érvényesíthető. Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő az adóelőleg megállapításakor saját maga érvényesíti a kedvezményt.

Ha a fiatal anya a NÉTAK-ra is jogosult, akkor a 30 év alatti anyák kedvezményét nem tudja érvényesíteni, mivel mindkét kedvezménynek ugyanazok a jövedelmek képezik az alapját, a NÉTAK-ot előbb lehet érvényesíteni és nincs összeghatára.

A 30 év alatti anyák kedvezménye és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye együttesen nem érvényesíthető, így az a fiatal anya, aki még nem töltötte be a 25. életévét, csak a 25. születésnapját követő hónaptól érvényesítheti a kedvezményt.

A személyi kedvezmény és az első házasok kedvezménye nem vehető igénybe egyéni vállalkozó esetén, ha a 30 év alatti anyák adókedvezményét igénybe veszi .

A családi kedvezményt a fiatal anya akkor is igénybe veheti, ha az adóelőleg-alapja nullára csökken, mivel ekkor nincs akadálya, hogy a jövedelmével kapcsolatban családi járulékkedvezményt érvényesítsen.

További információ itt.

Röviden:

Kinek: súlyosan fogyatékos személyeknek

Mikor: ameddig az állapot fennáll és igazolható

Mennyi: a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2025-ben havi 96 933 forint adóalap csökkentés, ami 14 540 forinttal csökkentheti a fizetendő adót

Milyen kedvezménnyel nem lehet kombinálni: 30 év alatti anyák kedvezménye, NÉTAK

Megosztható mással: nem

Átalányadózó egyéni vállalkozó igénybe veheti: igen

Hosszabban

Jogosultság:

Súlyosan fogyatékos személynek számít, aki

· a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben felsorolt betegségek valamelyikében szenved, továbbá

· rokkantsági járadékban vagy

· fogyatékossági támogatásban részesül.

A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni. Az orvosi igazolást, határozatot az adóelőleg-nyilatkozat leadásakor, a bevallás benyújtásakor nem kell csatolni, de az igazolást az elévülési időn belül meg kell őrizni. Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A kedvezmény igazolásáról a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról a 49/2009. (XII. 29.) EüM-rendelet rendelkezik.

Időszak

A kedvezmény a fogyatékossági állapottal érintett hónapokra vehető igénybe. A fogyatékos állapot kezdő napját az orvosi igazolás tartalmazza. A személyi kedvezmény a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjában vehető először figyelembe. Ha fogyatékos állapot ideiglenes, akkor a személyi kedvezmény utoljára a fogyatékos állapot megszűnésének hónapjában vehető figyelembe.

Ha a magánszemély rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, akkor a kedvezmény minden olyan hónapra jár, amikor a járadékot, ellátást folyósítják. A kedvezményre való jogosultságot az ellátásról szóló határozattal lehet igazolni.

Mértéke:

A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2025-ben havi 96 933 forint

További információ itt.

Röviden

Kinek: akik első házasságot kötnek vagy a férjük/feleségük első házasságát köti velük

Mikor: a házasságot követő 24 hónapra

Mennyi: összege jogosultsági hónaponként 33 335 forint, ami azt jelenti, hogy az általuk fizetendő adó összege 5 ezer forinttal csökken.

Milyen kedvezménnyel nem lehet kombinálni: 30 év alatti anyák, NÉTAK, 25 év alattiak

Megosztható mással: igen

Átalányadózó egyéni vállalkozó igénybe veheti: igen

Hosszabban

Jogosultság:

Az első házasok kedvezményének érvényesítésére a házaspár akkor jogosult, ha legalább egyiküknek ez az első házassága. Mindez azt jelenti, hogy a házaspár azon tagja is jogosult e kedvezmény érvényesítésére, megosztására, akinek nem ez az első házassága. A kedvezmény igénybevétele nincs életkorhoz kötve. A házastársakra vonatkozó rendelkezéseket a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell, ezért a házastárs kifejezés alatt a továbbiakban a bejegyzett élettárs is értendő.

Időszak:

Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötés hónapját követő 24 hónap vehető figyelembe. Ez azt jelenti, hogy az a házaspár, aki 2023. január 3-án kötött házasságot, a kedvezményt 2023 februárjától – 2025. január végéig érvényesítheti.

Miután a kedvezmény csak a házassági életközösség fennállása alatt érvényesíthető, ezért értelemszerűen megszűnik a jogosultság a 24 hónapos időszakon belül, ha a házaspár elválik, vagy az egyik fél meghal.

2022-től, ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár mindkét tagja 25 év alatti fiatal, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első hónapja az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.

Ha a házasságkötéskor az egyik fél már betöltötte a 25. életévét, a másik viszont nem, akkor nem kell a speciális szabályt alkalmazni.

Például, a fiatalok összeházasodnak 2023. január 8-án. A férj áprilisban, a feleség júliusban tölti be a 25. életévét. A házaspár az első házasok kedvezményét 2023 májusától veheti igénybe, 2025 áprilisáig.

Azonban, ha a házasságkötés áprilisban történik, akkor az első házasok kedvezménye az általános szabály szerint – a házasságkötést követő hónaptól – májustól érvényesíthető.

Mértéke

A házastársak által együttesen érvényesíthető első házasok kedvezményének összege jogosultsági hónaponként 33 335 forint, ami azt jelenti, hogy az általuk fizetendő adó összege 5 ezer forinttal csökken.

Érvényesítés:

Az első házasok kedvezményét a házastársak közösen érvényesítik. Ez történhet úgy, hogy a 33 335 forint összeget döntésük szerint megosztják egymás között, vagy úgy, hogy a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. Közös érvényesítéskor a házaspár együttesen 5 000 forinttal kevesebb adót fizet havonta. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál vették azt figyelembe.

Az igénybevétel feltétele a házastársak – adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket.

További információ itt.

Röviden

Kinek: gyermeket nevelő szülők

Mikor: ameddig gyermeket nevelnek

Mennyi:

Milyen kedvezménnyel nem lehet kombinálni: mindennel lehet kombinálni

Megosztható mással: igen

Átalányadózó egyéni vállalkozó igénybe veheti: igen

Hosszabban

A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkentő olyan adóalap-kedvezmény, amelyet a jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet.

Jogosultság

a) az a magánszemély, aki a Cst.13 szerint gyermek után családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (például a nevelőszülő házastársa);

(A Cst. szerint a családi pótlékra jogosult a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja15. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a gyermek vér szerinti szülőjével együtt élő élettárs jogosult a családi pótlékra, akkor a családi kedvezményre is jogosult, így azt már év közben is érvényesítheti.)

b) a várandósság 91. napjától a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa (tehát az élettárs nem);

c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy;

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy.

Az a) pont szerinti jogosultak körének meghatározásához a Cst. családi pótlékra vonatkozó rendelkezéseinek ismerete szükséges.

A családi kedvezmény érvényesítésének nem feltétele a családi pótlék folyósítása, ezért az a magánszemély is igénybe veheti a kedvezményt, aki bár a gyermekére tekintettel jogosult ezen ellátásra, de nem kéri, kérte a családi pótlék folyósítását. Ha a magánszemély nem kérte a családi pótlék folyósítását és nem biztos abban, hogy fennáll-e a jogosultsága a családi pótlékra, akkor erről információt kaphat a lakóhelye szerinti fővárosi, megyei kormányhivatalban.

A c)–d) pontok esetén nemcsak a közös háztartásban élő hozzátartozó, hanem a gyermek szüleinek hozzátartozója is jogosult lehet a családi kedvezményre. Például az árva, családi pótlékra saját jogán jogosult gyermeket sokszor az elhunyt szülő testvére fogadja be a családjába, háztartásába. Ekkor a nagynéni, nagybácsi nem tekinthető a Ptk.16 alapján a gyermek hozzátartozójának, de a szabálynak köszönhetően jogosult lehet a szülő testvére is, hiszen ő a szülő tekintetében hozzátartozónak számít.

Kedvezményezett eltartott és eltartott

A családi kedvezmény összegét az eltartottak, illetve kedvezményezett eltartottak száma határozza meg. Az Szja törvény a következők szerint határozza meg az eltartottak, kedvezményezett eltartottak fogalmát.

Kedvezményezett eltartott:

· az, aki után a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult,

· a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

· az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

· a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott:

· a kedvezményezett eltartott,

· az, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

· köznevelési intézmény tanulója, vagy

· felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató,

· és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

E személyek a családi kedvezmény szempontjából eltartottnak minősülnek.

Időszak

A családi kedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető, amelyekben a jogosultság legalább egy napig fennáll. Jogosultsági hónapnak tekinthető az a hónap,

· amelyben a családi pótlékra való jogosultság fennáll,

· amelyre a rokkantsági járadékot folyósítják,

· amelyben a várandósság – orvosi igazolás szerint – a 91. napot eléri, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

A családi kedvezményt a jogosult kizárólag azokra a hónapokra veheti igénybe, amelyek jogosultsági hónapnak számítanak. Ha a magánszemély olyan hónapokra is igénybe veszi a kedvezményt, amelyek már nem tekinthetők jogosultsági hónapnak, akkor az a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének számít.

Például, ha a gyermek leérettségizik és munkába áll, akkor a továbbiakban családi pótlékot nem folyósítanak utána, így a családi kedvezményre való jogosultság is megszűnik. Ha a szülő a családi kedvezményt ennek ellenére továbbra is igénybe veszi a gyermek után, akkor az jogosulatlan igénybevételnek minősül.

Mértéke:

A kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény havi összege:

· 1 eltartott esetén 66 670 forint;

· 2 eltartott esetén 133 330 forint;

· 3 (és minden további) eltartott esetén 220 000 forint.

Lsd. táblát fent

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek

2023. január 1-től, hogy a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott gyermek után jogosultsági hónaponként a kedvezmény havi összege 66 670 forinttal emelt összegben vehető igénybe

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az, aki:

· tizennyolc évesnél fiatalabb, és a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,

· tizennyolc évesnél idősebb, és a tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Például egy anya két kiskorú gyermeket nevel, akik közül az egyik súlyosan fogyatékos. A családi kedvezmény havi összege 333 330 forint, mert a gyermekek után személyenként havi 133 330 forint családi kedvezményt érvényesíthet és a beteg gyermek után még további 66 670 forintot.

Felváltva gondozott gyermek

Speciális szabály vonatkozik azon elvált szülőkre, akik jogerős bírósági döntés, egyezség vagy közös kérelem alapján gyermekeiket felváltva gondozzák. Ha a felváltva gondozásra tekintettel közös kérelmet nyújtanak be a családi pótlék megosztása érdekében a családtámogatási szervhez, akkor annak határozata alapján a családi pótlékot 50-50 százalékos arányban folyósítják részükre.

A felváltva gondozott gyermek mindkét szülőnél kedvezményezett eltartottnak minősül, az utána megállapított családi kedvezmény összegét azonban a szülők 50 százalékban érvényesíthetik. A felváltva gondozott gyermek után a családi kedvezményt mindkét szülő, valamint a szülő új házastársa is igénybe veheti. A felváltva gondozott gyermek után a szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére, megosztására egymás között nem jogosultak.

Például, az elvált szülők közösen gondozzák gyermeküket, és a családi pótlékot 50-50 százalékban kapják.

Az apa új felesége két kiskorú gyermeket hozott az új házasságába. Az anya újonnan kötött házasságában született még egy gyermek.

Az apa családjában az eltartottak száma 3 fő, ezért a házastársával közösen jogosultsági hónaponként (2x220 000)+(220 000/2) = 550 000 forint családi kedvezményt érvényesíthetnek.

Az anya családjában az eltartottak száma két fő, a férjével közösen havonta 133 330+(133 330/2) = 199 995 forint összegű kedvezményt érvényesíthetnek.

Ha a felváltva gondozott gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek, akkor a 2023. január 1-től bevezetett plusz kedvezményt (66 670 forintot) is 50-50 százalékban vehetik igénybe a szülők. 22

Fontos, hogy a kedvezményt mindkét szülő csak akkor érvényesítheti, ha a családi pótlékot a gyermeket felváltva gondozó szülőként 50-50 százalékos arányban mindketten kapják. Például, ha a gyermeket felváltva gondozzák, de a családi pótlékot 100 százalékban az anya kapja meg, akkor az apa nem érvényesítheti a családi kedvezményt, az anya viszont a teljes összeget igénybe veheti.

További információ itt.

A családi kedvezmény egy kedvezményezett eltartott után egyszer vehető igénybe. A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra veheti igénybe, ami számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén a családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik.

Tehát közös érvényesítésről akkor beszélünk, ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott esetében többen is jogosultak (legjellemzőbb példa: édesanya és édesapa a közös háztartásban nevelt gyermekre tekintettel). Ilyen esetben a családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik, akár év közben az adóelőleg megállapítás során is, döntésük szerinti arányban.

Amíg közös érvényesítés esetén több jogosultat illet meg a kedvezmény, addig megosztás esetén egy jogosult érvényesítheti a kedvezményt. Ez a jogosult az őt megillető családi kedvezményt megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, beleértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.

Megosztásra nincs lehetőség év közben az adóelőleg megállapítás során, a családi kedvezmény megosztása csak az adóévet követően, a bevallásban lehetséges.

Ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő – valamint a szülő házastársa – vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény összegének felét érvényesítheti. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.

A kedvezmény megosztása, illetve több jogosult (közös érvényesítés) esetén az igénybevétel feltétele az adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető nyilatkozat.

A szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehet igénybe az egyéni vállalkozó a saját maga után fizetendő adóból,

Megváltozott munkaképességű személy az a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy b) aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül. c) fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülő után – 2023.08.01-jétől – szocho kedvezményt vehet igénybe a munkáltató A kedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után, az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után 13%-os mértékkel megállapított összeggel. Azaz 2025-ben havi 1 163 200 Szocho alap kedvezmény után, 75 608 forint kedvezményt lehet maximálisan igénybe venni havonta. A kedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti.