Az átalányadó lényege

Az átalányadó lényege, hogy nem a valós költségszámlák alapján történik a költségelszámolás, hanem igazolás nélkül elszámolható költséghányadok vannak, amelyek mértéke a végzett tevékenységtől függ. Bármilyen tevékenységre választ- ható.

 

Kinek jó az átalányadó?

Az átalányadó annak jó, akinek kevés költsége van, esetleg kilépett a katából (önszán- tából), vagy olyan tevékenységet végez, ahol számít a bevételi értékhatár és az elszámol- ható költséghányad, mint például a kiskereskedelmi tevékenységet végzőknek.

De minden esetben ki kell számolni, hogy melyik adózási mód lehet a megfelelő.

 

Melyik törvény szabályozza az átalányadót?

Az szja-törvény tartalmazza az átalányadó szabályait, de további törvényeket is fi- gyelembe kell venni. Például az áfatörvényt, a helyi adókról szóló törvényt a Tbj. és a Szocho törvényt.

 

Ki választhatja az átalányadót?

Az átalányadót egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő választhatja. Minden tevékenységre választható, de a bevételi korlátra figyelni kell.

Milyen feltételei vannak az átalányadó választásának?

A példáknál nem számoltunk igénybe vehető kedvezményekkel. De a kedvezményekre is vannak külön példák az erről szóló fejezetben.​

• várhatóan a tárgyévben nem fogja meghaladni a bevétel összege az éves minimálbér tízszeresét, ami 2023 ban 27 840 000 Ft.

• ha kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, és az előző adóévben a bevétel nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét, ami 2023 ban 139 200 000 Ft.

• aki egyéni vállalkozóként is ÉS mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az áta- lányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást,

• év közben kezdő vállalkozó is választhatja, de ebben az esetben figyelni kell a bevételi értékhatárra, amit napra kell számolni, azaz arányosítani kell a bevételi értékhatárt,

• Adóévenként az adóév egészére lehet választani. Nyilatkozni kell róla, ami visszavonásig érvényes.

A tevékenységét év közben kezdő, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerinti adózásból év közben saját elhatározás alapján kilépő egyéni vállalkozót is megilleti az átalányadózás választásának joga azzal, hogy ilyen esetben a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni.

​

Azaz akit kiraktak a katából, nem választhatja év közben az átalányadót, mert az nem saját elhatározás alapján történt.

 

Mi számít bevételnek az átalányadóban?

Bevételnek a megszerzett vállalkozói bevétel minősül, azaz amit megkaptunk akár készpénzben, akár átutalással. Ezt hívjuk pénzforgalmi szemléletnek.

Nem minősül vállalkozói bevételnek a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez költségei fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás.

 

KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS AZ ÁTALÁNYADÓBAN

Az igazolás nélkül elszámolható költséghányadok a következőek:

• 40%

• 80%

• 90%.

Hogy melyik költséghányadot alkalmazhatjuk, az a végzett tevékenységtől függ, pontosabban amelyikből bevételt szereztünk.

 

40%-os költséghányad

Ez az alapeset. Ha nem férünk bele a 80%-os vagy a 90%-os költséghányadba, ak- kor a 40%-os költséghányad vonatkozik ránk.

 

80%-os költséghányad

A törvény által meghatározott tevékenységekre alkalmazható és az adóév egészé- ben kizárólag az alábbi tevékenységet folytatja:

• mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);

• mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálko- dáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);

• halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);

• feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szol- gáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;

• építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);

• ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti beren- dezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);

​

• a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése veze- tővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);

• számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);

• fényképészet (TESZOR 74.20);

• textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);

• a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).

• ÉS kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó. Ez azt je- lenti, hogy ha nem kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, hanem mellette van másik végzett tevékenység is, akkor 80%-os költséghányadot lehet csak alkalmazni.

 

90%-os költséghányad

Az alkalmazhatja a 90%-os költséghányadot, aki

• aki az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevé- telt (azaz más tevékenységből nem lehet bevétele)

• mezőgazdasági őstermelő.

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jo- gosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására. Ez jó lehet az olyan webshopoknak, akik meghaladják a kata 12 millió forintos keretét és nem akarnak 40%-os plusz adót fizetni. De minden esetben ki kell számolni, hogy mi- lyen bevételi értékhatárnál érdemes esetleg váltani.

 

AZ ÁTALÁNYADÓ ALAPJA A FIZETENDŐ ADÓK ÉS JÁRULÉKOK

Bevétel (ami befolyt) mínusz költséghányad (mértéke a végzett tevékenységtől függ) = JÖVEDELEM.

Azaz, ha a havi bevételünk 1.000.000 forint és 40%-os költséghányad alkalmazására vagyunk jogosultak, akkor a költséghányad összege 400.000 forint és a jövedelem

1.000.000 – 400.000 = 600.000 forint. Ez lesz a kiindulási adóalap. (Aztán ezt még kor- rigáljuk a mentesített adóalappal.) Viszont az iparűzési adónál nincs mentesített adóalap.

​

A jövedelem (adóalap) után fizetni kell

• 15% személyi jövedelemadót

• 18,5% társadalombiztosítási járulékot

• 13% szociális hozzájárulási adót.

Nyereségadó és osztalékadó fizetési kötelezettség nincs.

 

Mentesített adóalap

Az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. 2023-ban ez 12 × 232.000 / 2 = 1 392 000 forint.

Nincs arányosítás, azaz az év közben kezdő átalányadózóra is ez az összeg vonatkozik.

Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.

Figyelni kell arra, hogy főállásban a minimálbér vagy garantált bérminimum után akkor is meg kell fizetni a tb-járulékot és a Szochót, ha van mentesített adóalap.

 

Személyi jövedelemadó

Személyi jövedelemadó előleget negyedévente kell fizetni, azaz negyedévente összeadjuk a befolyt bevételt, figyelembe vesszük azt a költséghányadot, amire jogosultak vagyunk, levonjuk a mentesített összeget, és a fennmaradó rész után kell megfizetni a 15% személyi jövedelemadót. Majd az éves szja-bevallásban kell az egész évről elszámolni.

Szja-előleget akkor kell fizetni, ha a fizetendő összeg elérte a 10.000 forintot. Ha már egyszer elérte, akkor utána göngyölítetten kell figyelembe venni.

 

Társadalombiztosítási járulék

A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5%. Alapesetben a jövedelem után kell fizetni, havonta. Amennyiben adott hónapban nincs jövedelme a vállalkozásnak, akkor először is azt kell megnézni, hogy milyen jogviszonyban van a vállalkozó.

Főállásban legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum után meg kell fizetni a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot. A végzett tevékenységtől függ, hogy a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kell alapul venni. Szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimummal kell számolni.

Mellékállásban, azaz ha például rendelkezünk heti 36 órát meghaladó munka- viszonnyal vagy társas vállalkozóként megvan a biztosítási jogviszony, a tény- legesen realizált jövedelem után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni, azaz ha adott hónapban nincs jövedelmünk, akkor nem kell tb-járulékot fizetni.

Nappali tagozatos hallgatóként ugyanaz a szabály, mint mellékállásban.

Saját jogú nyugdíjasként nem kell tb-járulékot fizetni. A Tbj. törvény ezt így fogalmazza meg.

„A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot

1. vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,

2. átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedel- mének adómentes részét) után fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér.”

De ha szakképzettséget igénylő feladatot végzünk, akkor legalább a garantált bér- minimumot kell figyelembe venni.

​

 

Szociális hozzájárulási adó

Alapesetben a jövedelem után 13%-os szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Itt is hasonló a szabály, mint a társadalombiztosítási járuléknál, azaz először azt kell megnézni, milyen jogviszonyban van a vállalkozásunk.

Amennyiben főállású vállalkozók vagyunk, akkor a jövedelem után, de legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum 112,5%-a után kell megfizetni havonta a szociális hozzájárulási adót.

Amennyiben mellékállású (36 órát elérő munkaviszony vagy társas vállalkozói jogviszonyban biztosított) vagy nappali tagozatos hallgató a vállalkozó, akkor nincs kötelező minimum szociális hozzájárulási adó, csak a ténylegesen realizált jövedelem után kell megfizetni az adót, figyelembe véve a mentesített adóalapot. Azaz, ha kevés a bevételünk, akkor ez akár nulla forint is lehet. Ez leginkább a 80%- os és a 90%-os költséghányadnál lehet érdekes.

​

Saját jogú nyugdíjas nem fizet szociális hozzájárulási adót az átalányban keletke- zett jövedelme után.

A szocho törvény ezt így fogalmazza meg.

„Az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja – figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is – a vállalkozói kivét, az átalányadózást al- kalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban meg- állapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem.

​

Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimál- bér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján.”

​

Összefoglalva a fizetendő adókat és járulékot a mentesített jövedelemmel, az a lényeg, hogy főállásban legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót minden hónapban. Amennyiben a jövedelem ennél magasabb, a mentesített részt igénybe lehet venni és a fennmaradó összeg után kell megfizetni az adót és járulékot.

​

Mellékállásban vagy társas vállalkozói jogviszony mellett, továbbá nappali tagozatos hallgatóként nincs kötelező minimum társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó, csak a tényleges realizált jövedelem után kell fizetni, figyelembe véve a mentesített adóalapot.

​

Saját jogú nyugdíjasként csak szja fizetési kötelezettség van a mentesített jövedelem feletti rész után, azaz se tb-járulékot, se szochót nem kell fizetni.

​

​​

ADÓKEDVEZMÉNYEK

Átalányadózó egyéni vállalkozóként a következő kedvezmények érvényesíthetőek (ebben a sorrendben).

• a négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye,

• a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,

• a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott betegségek esetén járó személyi kedvezmény,

• az első házasok kedvezménye, és

• a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény.