Vállalkozóként végzett tevékenységek

Meg kell adnod, hogy milyen tevékenységi köröket fogsz végezni. Szükséged

lesz egy főtevékenységre, és lehetőség van további tevékenységek

felvételére. Javaslom, csak azokat vedd fel, amelyeket tényleg használsz, a

későbbiekben bármikor vehetsz fel újat vagy törölheted a meglévőt.

A tevékenységi köröket a KSH oldalán találod, az osztályozások menüpont

alatt.

Egyéni vállalkozók az ÖVTJ kódot használják. Javasoljuk előbb a „Tartalom” menüpontot átnézni, itt leírják, hogy mit takarnak az egyes kódok.

Végzettség

Bizonyos tevékenységekhez végzettség szükséges. Pl. orvosi tevékenységet nem végezhetsz orvosi diploma nélkül. Ezért mindig ellenőrizd, hogy a felvett tevékenységhez milyen végzettség szükséges, és hogy neked van-e ilyen, mert a vállalkozás indítása után bekérhetik a bizonyítványod.

A 21/2010. NFGM rendelet sorolja fel azon ipari és kereskedelmi tevékenységeket, melyekhez képesítés szükséges.

Ha nem vagy biztos benne, hogy a választott tevékenységi körhöz milyen végzettség szükséges, írj egy e-mailt a 1818@1818.hu címre, írd meg a választott tevékenységi kört, és rövid időn belül visszaírnak, hogy milyen végzettség szükséges adott tevékenységi körhöz. Érdemes még a Kamarai információs rendszerben is nézelődni, ami az egyéni és társas vállalkozások alapítási és működtetési

követelményeinek tudásbázisát tartalmazza.

Ha olyan tevékenységet választottál, ami végzettséghez kötött, de neked nincs ilyen, akkor kell, hogy legyen egy alkalmazottad, aki rendelkezik olyan végzettséggel vagy olyan alvállalkozód, aki megfelel a feltételeknek. Vannak olyan „munkakörök”, amelyek alvállalkozó bevonásával nem végezhetőek, mert munkaviszony, ilyen például az eladó.

Ha olyan tevékenységi kódot választottál, amihez nincs végzettséged, és kaptál felszólítást az adóhatóságtól, hogy igazold, de nem tudod, akkor elvileg nem kapsz büntetést (ha nem volt belőle bevételed), viszont törölnöd kell az adott kódot.

Engedély

Azt is ellenőrizned kell, hogy a választott tevékenységhez kell-e engedély.

Például egy bolt vagy étterem üzemeltetéséhez biztosan kell működési

engedély.

A válasz a Vállakozás Okosan Egyéni vállalkozók könyve alapján készült

További video információ itt.

A tevékenységed főszabály szerint legalább egy hónapig és legfeljebb három évig szüneteltetheted. A nyilvántartást a NAV vezeti, ezért az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését elektronikusan a NAV-hoz kell bejelentened a Webes Ügysegéden keresztül. Ha 2021. július 1-jét megelőzően jelentetted be a szünetelést, akkor a maximális időtartam két év.

A szünetelés kezdő napja a bejelentést követően nem módosítható. A szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelenteni. Ha a 3 év elteltével nem jelented be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését, akkor a szünetelés kezdőnapját követő 3 év elteltét követő napon az egyéni vállalkozói tevékenységed a törvény erejénél fogva megszűnik.

Bejelentés módja: Webes ügysegéd

Teendők:

• Záró iparűzési adó bevallás (15 napon belül)

• A negyedéves TB és Szocho bevallás benyújtása a szüneteltetés jelölésével (15 napon belül)

• A iparkamarai felé történő jelzés, ha az nem történt meg automatikusan

• Éves SZJA bevallásban szerepeltetni a bevételed (következő év május 20-ig)

Adóbevallást a továbbiakban nem kell benyújtanod, ha tevékenységed az adóév minden napján szüneteltetted. (ideértve azt is, hogy a szünetelés bejelentését megelőzően vállalt kötelezettség alapján sem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet).

További video információ itt.

Regisztráció

2012. január 1-jétől minden egyéni és társas vállalkozó részére kötelezővé tették az iparkamarai regisztrációt 5.000 Ft éves díj ellenében, ami nem összekeverendő a kamarai tagsággal. Ugyanis ez utóbbi azóta is önkéntes alapon működik, így a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel természetesen nem válnak kamarai taggá.

Az új vállalkozásoknak a regisztrációt 5 napon belül kell elvégezni az alábbi felületen, és a kamarai hozzájárulást is ennyi időn belül kell utalniuk.

A kitöltésnél feltétlenül ügyelj rá, hogy azt a bankszámlaszámot add meg, amiről ténylegesen el fogod utalni a hozzájárulást és add meg az e-mail címedet is, mert oda fog visszaérkezni az elektronikus értesítés a vállalkozás kamarai regisztrációs számával, illetve minden további évben a megfizetésről szóló igazolás is.

Fizetés

A befizetést az országos kamarának, vagyis a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának kell megfizetni a Gránit Banknál vezetett 12100011-10639683 számú bankszámlára.

A közlemény rovatban pedig a vállalkozásod 11 számjegyű adószámát kell feltüntetni a befizetés beazonosítása érdekében.

Fontos tudni , hogy a meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozásnak minősül és azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. Általában ősz környékén szoktak jönni a NAV felszólításai, amikor is rögtön a behajtási költségük +5.000 Ft-jával vetik ki a tartozást. Illetve érdemes tudni, hogy a szünetelő egyéni vállalkozók, ha már egy napot is élnek egy évben, bizony kötelezettek a teljes 5.000 Ft megfizetésére.

Nem kell regisztrálni

• egyesületeknek, alapítványoknak, azaz a civil szervezeteknek,

• a magán-állatorvosi,

• az ügyvédi,

• az egyéni szabadalmi ügyvivői,

• a közjegyzői és

• az önálló bírósági végrehajtói tevékenységet végzőknek

A vállalkozásod megszűnik, ha:

• a tevékenységed megszüntetését a NAV-hoz bejelented, a bejelentésben megjelölt napon, ami legkorábban a bejelentés utáni nap lehet (az időpont a bejelentés után nem módosítható),

• ha egyéni céget vagy korlátolt felelősségű társaságot alapítottál, egyéni cég tagjává váltál, akkor a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, vagy ha átruházással megszerezted az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,

• halálod esetén,

• ha gondnokság alá helyeznek

• ha a NAV törölte az adószámod, a törlést kimondó határozat véglegessé válásának napján,

• ha az egyéni vállalkozás megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn,

• ha 3 éven belül nem jelentetted a tevékenység szünetelés utáni folytatását vagy megszüntetését, a szünetelés kezdőnapjától számított 3 év eltelte utáni napon. A 2021. július 1-je előtt megkezdett szünetelésre 2 éves – a 2017. január 1-je előtt megkezdett szünetelésre 5 éves – határidő vonatkozik.

Bejelentés módja: Webes ügysegéd

Teendők:

• Záró iparűzési adó bevallás (15 napon belül)

• A negyedéves TB és Szocho bevallás benyújtása a szüneteltetés jelölésével (15 napon belül)

• A iparkamarai felé történő jelzés, ha az nem történt meg automatikusan

• Éves SZJA bevallásban szerepeltetni a bevételed (következő év május 20-ig)

További video információ itt.

Egyéni vállalkozó Magyarországon alapvetően 18. életévét betöltött, cselekvőképes természetes személy lehet. Magyar állampolgárok mellett külföldi állampolgároknak is lehetőségük van egyéni vállalkozást indítani, de ez utóbbi esetben érvényes tartózkodási engedéllyel kell rendelkezniük. Fontos továbbá, hogy bizonyos kizáró okok ne álljanak fenn. Nem lehet egyéni vállalkozó például aki gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja (pl. betéti társaság beltagja), vagy egyéni cég tagja. Továbbá büntetlen előélet szükséges: akit gazdasági, vagyon elleni vagy korrupciós bűncselekmény miatt jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, az a büntetőjogi hátrányok alóli mentesülésig nem alapíthat egyéni vállalkozást. Ugyanez igaz azokra is, akiket szándékos bűncselekmény miatt egy évnél hosszabb szabadságvesztésre ítéltek. Végül, kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy sem lehet egyéni vállalkozó – tehát teljes cselekvőképesség szükséges.

Ezek a kifejezések azt jelzik, milyen jogviszonyban végzi a tevékenységét a vállalkozó, és ez főleg a járulékfizetés szempontjából fontos.

Főállású egyéni vállalkozó az, akinek nincs legalább heti 36 órás munkaviszonya máshol, és nem nyugdíjas – azaz számára az egyéni vállalkozás a fő (és egyetlen) biztosítási jogviszony. A főállású vállalkozó biztosítottnak minősül, így saját maga után fizeti a teljes társadalombiztosítási járulékot és egyéb kötelező adókat.

Mellékállású egyéni vállalkozó az, aki rendelkezik másik, heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal (vagy nappali tagozatos hallgató, esetleg GYED-en lévő kismama stb.), tehát van egy fő biztosítási jogviszonya a vállalkozáson kívül. A mellékállású vállalkozó nem minősül főfoglalkozásúnak, így bizonyos járulékfizetési kedvezmények vonatkoznak rá (például mentesül a minimális járulékfizetés alól, és csak a tényleges vállalkozói jövedelme után kell járulékot fizetnie).

A nyugdíjas egyéni vállalkozó külön kategória: rájuk úgy hivatkoznak, mint „kiegészítő tevékenységű” vállalkozókra. Ez azt jelenti, hogy öregségi nyugdíjasként folytatják a vállalkozást, és speciális szabályok vonatkoznak rájuk. A nyugdíjas vállalkozó nem minősül biztosítottnak a vállalkozásában, így nyugdíjasként nem kell TB-járulékot fizetnie, és a 13%-os szociális hozzájárulási adó alól is mentesül (csak a személyi jövedelemadót kell megfizetnie a jövedelme után)

Magyarországon az egyéni vállalkozók három fő adózási forma közül választhatnak.

KATA egy egyszerű, átalányjellegű adózási mód: havi fix adót fizet a vállalkozó, cserébe a legtöbb más adót kiváltja.

KATA-t kizárólag főállású egyéni vállalkozó választhat, és további kritérium, hogy csak magánszemélyek részére számlázhat a vállalkozó. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya vagy nyugdíjas, illetve ha cégeknek számlázna, akkor nem lehet KATÁ-s (kivéve egy szűk speciális esetet: a taxis szolgáltatók számlázhatnak cégnek is). A KATA adózás nagyon egyszerű adminisztrációt jelent: a főállású kisadózó havi 50.000 Ft tételes adót fizet, amely minden fő adófajtát kivált (ezzel TB-járulékos biztosítottá is válik).

A KATA-s vállalkozás éves bevételi kerete 2025-ben 18 millió forint, azaz eddig az összegig maradhat valaki a KATA hatálya alatt. Ha a kisadózó éves bevétele meghaladja a 18 millió Ft-ot, a fölötte eső részre 40%-os különadót kell fizetni. A 18 milliós keret túllépése nem zárja ki a KATA alanyiságot abban az évben, csak ezt a plusz adót vonja maga után. Fontos még tudni, hogy KATA-s vállalkozó alanyi áfamentességet is választhat (ld. alább az ÁFA kérdésnél), de a KATA és az áfamentesség kerete két külön dolog – 2025-től mindkettő 18 millió Ft, de ha az áfamentes keretet léped túl, attól még maradhatsz KATA-s, csak áfás leszel. A KATA adót havonta kell utalni (a tárgyhónapot követő 12-éig) a NAV megfelelő számlájára, az éves bevételt pedig be kell jelenteni az adóbevallásban. Mivel a KATA-s vállalkozó kevés adminisztrációval szembesül, fontos a bevételek pontos nyilvántartása, hogy időben lásd, nem közelíted-e meg a keretedet

Átalányadózás esetén a bevételekből egy törvényben meghatározott költséghányad kerül levonásra (mintegy vélelmezett költség), és csak a fennmaradó „jövedelem” után kell adózni. égeidhez.

Az átalányadózás egy rugalmas adózási forma, amelyet bármely egyéni vállalkozó választhat, ha számára ez kedvező – nincs olyan szigorú megkötés, mint a KATÁ-nál. Átalányadózás esetén a törvény fix költséghányadot enged érvényesíteni a bevételekkel szemben, tehát nem kell minden egyes kiadást számlával igazolnod. Ehelyett tevékenységi körtől függően a bevételeid bizonyos százalékát automatikusan költségnek tekintheted. Például általános esetben a bevétel 40%-át vélelmezett költségként számolja el a törvény, így a bevétel 60%-a után kell adóznod, míg bizonyos kedvezményezett tevékenységeknél (pl. kiskereskedelem, mezőgazdaság, építőipari munkák stb.) 80% vagy akár 90% költséghányad is alkalmazható, ezáltal jelentősen csökkentve az adóalapot. Az átalányadózó egyéni vállalkozó a kiszámított jövedelme után fizeti a 15% személyi jövedelemadót, továbbá a 18,5% TB-járulékot és 13% szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetnie – de fontos, hogy főállású vállalkozó esetén ezeket legalább a minimálbér alapján kell leróni (erről bővebben a járulékos kérdésnél).

Az átalányadózás nagy előnye, hogy bizonyos összegig adómentességet biztosít: éves szinten a minimálbér felének megfelelő jövedelem adómentes

2025-ben az átalányadó bevételi felső határa 34,896 millió Ft, ez a minimálbér tízszerese; kiskereskedelmi tevékenység esetén magasabb, a minimálbér ötvenszerese, 174,48 millió Ft a limit. Ha a vállalkozó bevétele meghaladja ezt a keretet, akkor onnantól az adott évben nem alkalmazhatja tovább az átalányadózást, hanem visszamenőlegesen a vállalkozói SZJA szabályai szerint kell adóznia és két évig nem választhatja újra ezt az adónemet.

Az átalányadózás általában akkor éri meg, ha a vállalkozónak viszonylag alacsonyak a költségei, így a fix költséghányaddal jól jár, vagy ha olyan tevékenységet végez (pl. kiskereskedelem), amelyet a törvény kedvezően (magas költséghányaddal) kezel. Az adminisztráció itt is egyszerűbb, mint a tételes költségelszámolásnál: elég a bevételeket vezetni és az adóelőlegeket negyedévente befizetni, év végén pedig egy SZJA bevallást benyújtani.

A Tételes költségelszámolású (vállalkozói SZJA) adózás azt jelenti, hogy a vállalkozó minden kiadásáról számlát gyűjt, és a bevételeiből levonva ezeket a tényleges költségeket állapítja meg a nyereségét, ami az adózás alapja lesz.

A vállalkozói SZJA szerinti adózás – más néven tételes költségelszámolás – a legrészletesebb, „hagyományos” adózási mód egyéni vállalkozóknál. Ennél a formánál a vállalkozó minden egyes bevételét és kiadását nyomon követi, és a tényleges nyeresége után adózik. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalkozás összes költségéről számlát kell gyűjteni, és az adóalap a bevétel és a felmerült, igazolt költségek különbsége lesz. Az így kiszámított vállalkozói jövedelem után kell megfizetni a 15% személyi jövedelemadót, továbbá a 18,5% társadalombiztosítási járulékot és 13% szociális hozzájárulási adót is (ha a vállalkozó biztosítottnak minősül). A tételes költségelszámolást akkor érdemes választani, ha magasak a kiadásaid, mert így a sok levonható költség jelentősen csökkentheti a nyereségedet, és ezzel az adódat. Például ha egy kezdő vállalkozásban sok eszközt, anyagot kell vásárolnod, vagy egyéb nagy kiadásaid vannak, akkor lehet, hogy jobban jársz ezzel a móddal, mintha átalányadózóként csak egy fix hányadot vonhatnál le. Fontos tudni, hogy ennél az adózási módnál nagyobb adminisztrációs teher is van: naprakész könyvelést (egyszeres könyvvezetést, ún. naplófőkönyvet) kell vezetni a bevételekről és kiadásokról, és az adóbevallásban részletesen számot kell adni a vállalkozói bevételről, költségekről, nyereségről. Cserébe viszont nincs bevételi értékhatárhoz kötve a működés (mint a KATA vagy átalányadó esetén), és minden adóévre külön-külön választható vagy visszaváltható ez a forma a jogszabályi keretek között. A vállalkozói SZJA adózás alatt a vállalkozó fizeti a 9% vállalkozói személyi jövedelemadót a pozitív eredménye (nyeresége) után, valamint – ha kivesz pénzt a vállalkozásból saját célra (úgynevezett vállalkozói kivétként) – az után külön 15% SZJA-t is. (Egyszerűsítve, ez a módszer hasonló egyéni vállalkozóknál a társas vállalkozások „osztalék + társasági adó” struktúrájához.) Összességében a tételes költségelszámolás nagyobb könyvelési odafigyelést igényel, de magas költséghányadú vállalkozásoknál kifejezetten kedvező lehet, mert csak a valódi nyereség után adózol, nem a vélelmezett jövedelem után

Az általános forgalmi adó (ÁFA) szempontjából egy induló egyéni vállalkozó dönthet úgy, hogy alanyi adómentességet (AAM) választ, amennyiben a várható éves bevétele nem haladja meg a törvényben meghatározott értékhatárt. 2025-től ez az értékhatár 18 millió forint éves szinten. Ha tehát úgy látod, hogy az éves árbevételed 18 millió Ft alatt marad, induláskor választhatod az ÁFA-mentességet – ilyenkor nem kell ÁFÁ-t felszámítanod a számláidon, és ÁFA-bevallást sem kell havonta/negyedévente benyújtanod. Viszont alanyi mentes státuszban az áfás kiadásaid ÁFÁ-ja nem levonható, azaz nem igényelheted vissza az input ÁFÁ-t. Ezért azt kell mérlegelni, hogy kik lesznek a vevőid: ha főként lakossági ügyfelek vagy alanyi mentes vállalkozások, akkor előnyös lehet ÁFA-mentesnek lenni, mert nem kell ÁFÁ-t raknod a saját áraidra (így olcsóbb lehetsz). Ha viszont jellemzően ÁFA-körös cégeknek számlázol, akkor ők le tudják vonni a befizetett ÁFÁ-t, viszont te nem vonhatod le a beszerzéseidét – ebben az esetben megfontolandó, hogy inkább ÁFA-körbe tartozóként indíts vállalkozást a nagyobb bevétel vagy a jelentős költség-ÁFA visszaigénylés érdekében. Az alanyi mentesség választása éves szinten értendő: ha év közben kezded a vállalkozást, a 18 milliós keretidőarányosan csökken (pl. fél évre 9 millió Ft).

Azt is megteheted, hogy önként lemondasz az alanyi mentességről és azonnal ÁFA-körbe jelentkezel, még kisebb bevételnél is – ezt akkor érdemes, ha sok beruházással indul a vállalkozásod és vissza szeretnéd igényelni az ÁFÁ-t, vagy ha vevőid cégek, akiknek nem gond, hogy ÁFÁ-san számlázol.