ÖSSZEFOGLALÁS AZ ÁTALÁNYADÓZÁSRÓL

​

Az átalányadó lényege

Az átalányadó lényege, hogy nem a valós költségszámlák alapján történik a költ- ségelszámolás, hanem igazolás nélkül elszámolható költséghányadok vannak, amelyek mértéke a végzett tevékenységtől függ. Bármilyen tevékenységre választ- ható.

 

Kinek jó az átalányadó?

Az átalányadó annak jó, akinek kevés költsége van, esetleg kilépett a katából (önszán- tából), vagy olyan tevékenységet végez, ahol számít a bevételi értékhatár és az elszámol- ható költséghányad, mint például a kiskereskedelmi tevékenységet végzőknek.

De minden esetben ki kell számolni, hogy melyik adózási mód lehet a megfelelő.

Melyik törvény szabályozza az átalányadót?

Az szja-törvény tartalmazza az átalányadó szabályait, de további törvényeket is fi- gyelembe kell venni. Például az áfatörvényt, a helyi adókról szóló törvényt a Tbj. és a Szocho törvényt.

 

Ki választhatja az átalányadót?

Az átalányadót egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő választhatja. Minden tevékenységre választható, de a bevételi korlátra figyelni kell.

 

 

Milyen feltételei vannak az átalányadó választásának?

A példáknál nem számoltunk igénybe vehető kedvezményekkel. De a kedvezmé- nyekre is vannak külön példák az erről szóló fejezetben.

• előző adóévben a bevétel nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét. A je- lenleg ismert minimálbérrel 12 × 200.000 × 10 = 24.000.000 forint.

• várhatóan a tárgyévben sem fogja meghaladni a bevétel összege az éves mini- málbér tízszeresét,

• ha kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, és az előző adóévben a bevétel nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét. A jelenleg ismert minimál- bérrel számolva ez 12 × 167.400 × 50 = 120.000.000 forint.

• aki egyéni vállalkozóként is ÉS mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az áta- lányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást,

• év közben kezdő vállalkozó is választhatja, de ebben az esetben figyelni kell a bevételi értékhatárra, amit napra kell számolni, azaz arányosítani kell a bevételi értékhatárt,

• Adóévenként az adóév egészére lehet választani. Nyilatkozni kell róla, ami visz- szavonásig érvényes.

 

Azaz év közben – alapesetben – nem lehet kilépni belőle. Viszont a kata év közben is választható, azaz így mégiscsak ki lehet lépni az átalányadóból. Vagy ki lehet esni belőle, akkor viszont év elejétől visszamenőlegesen is átkerül a normál tételes egyéni vállalkozói adózás alá (vállalkozói szja). A katába való belépés feltételei és kikerülés esetei 2022. szeptember 1-jétől jelentősen módosulnak az új Kata törvény által.

 

A tevékenységét év közben kezdő, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerinti adózásból év közben saját elhatározás alapján kilépő egyéni vállal- kozót is megilleti az átalányadózás választásának joga azzal, hogy ilyen esetben a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni.

 

Azaz akit kiraktak a katából, nem választhatja év közben az átalányadót, mert az nem saját elhatározás alapján történt.